Luxusblog

Ma nagyon kedvemre valóan alakult a napom: egész nap teniszeztem. Ez egy olyan kis luxus, amit nagyon élvezek. A tenisz révén igazán különleges emberekkel ismerkedtem meg, többek között a férjemmel is. Amikor egyedülálló barátnőim panaszkodnak, hogy sehol nem találnak megfelelő férfit, mindig ez az első tanácsom: tanulj meg teniszezni. A teniszpályán általában 80:20 a férfi-nő arány, és a közös érdeklődés garantált. Csakúgy mint a sportos életmód. De a férjemen kívül több barátnőm is lett a teniszpályáról, ami már önmagában megérte.

Szóval, ma vegyespáros verseny volt a klubban, négy meccset kellett szinte egymás után lejátszanom. Nagyon elfáradtam, de szuper volt. A kedvenc partnerem vállalta velem a játékot, szeretek vele játszani, mert nemcsak jól teniszezik, de igazi úriember is. Utálok olyan partnerrel játszani, aki próbál elcsalni egy-egy pontot, akinél "mozognak a vonalak", el tudnék süllyedni, mikor ilyen eset van. Én százszor inkább elveszítek egy meccset, minthogy akár a gyanúja is felmerüljön, hogy nem tisztességesen játszom. Amatőr versenyeken nincs bíró, ezért különösen fontos a becsületes játék. Ma ez nekünk két győzelmet és két vereséget hozott, amiből az egyiket sajnáltuk igazán, hiszen tie-breakben kaptunk ki, ami mindig bosszantó. De a játékot nagyon élveztem, és újra elhatároztam, hogy többet fogok teniszezni.

A tenisz nagyon fontos szerepet játszik az életünkben, sokszor a nyaralásunkat is úgy szervezzük, hogy megnézhessünk egy-egy fontosabb tornát. Tavaly a Monte Carlo Open mesterek tornáján voltunk, hát, ott aztán tudnak egyet s mást a luxusról. A Monte Carlo Country Clubban van egy terasz, amelynek a szélső asztalai mellett ülve látni a center pályát, és lehet követni a meccseket. Az étteremet ezen a teraszon Patrick Lenotre neve fémjelzi, az ő éttermei egy időben összesen hét Michelin csillagot viseltek. A három fogásos napi menü 70 euró, ami nagyon baráti ár egy ilyen élményért. A szélső asztalok persze egy évre előre le vannak foglalva, így a földi halandó csak külön élvezheti a csúcsteniszt és a csúcsgasztronómiát. Erről majd még bővebben szándékozom írni, mert az egyhetes monacoi nyaralásunkon rengeteg apró luxusban volt részünk.

A mai napra a koronát az tette fel, amikor hazafelé közeledve elkezdett szakadni a hó, a kertünk gyönyörű hótakaró alatt, mi pedig itt ülünk a jó meleg szobában egy pohár finom borral a férjemmel. Hát kell ennél nagyobb luxus? Ugye milyen egyszerű?